A JÓ ÉS A ROSSZ VISZONYA A GAZDAGSÁGHOZ

2018.11.04 20:39

  Az emberiség számára bizonyos meghatározott fejlődési szakaszok kerültek kijelölésre, amelyek letelte után megmérettetésre kerül a lelkek érettségi Szintje. Ez az időszak a 2000 évben vette kezdetét. A létrehozott extrém szituációk lehetővé teszik a lelkek által felgyűjtött minőségek -tulajdonságok ellenőrzését.

 Az ISTEN Földön való bármely megjelenésének célja nem a bűnösökre és a méltatlanokra való Határtalan kegyelem kiterjesztése, hanem az összemberiség teljes világlátásának kardinális megváltoztatása. Az ember megmentése – a tudata megváltoztatásában, vagyis a Felsőbb Igazság helyes értelmezésében rejlik.

 Ezért is ereszkedik le ISTEN a Földre, hogy megvilágítsa az emberek elméjét, rávilágítson a hibáikra és új célokat adjon számukra.

 A Felsőbb Hierarchok a következőképpen nyilatkoznak ISTEN eljöveteléről:

 „ ISTEN eljövetelének nem a Földi mennyország létrehozása a célja, hanem a hibák rendbe hozatala.” A Biblia a Második Eljövetelről azt írja, hogy ISTEN az emberek ítélete miatt fog eljönni. Ezért került átadásra az emberek számára a szabadság illúziója, amely lehetővé teszi hibáik és hiányosságaik felszínre hozatalát.

 Az ember mindig arra törekedett, hogy anyagi bőségben, nyugalomban, teljes komfortban és jólétben éljen. Viszont eme törekvését már számtalan lélek megszenvedte az idők folyamán, és sorsuk a macskaköves hídon való rázós áthaladáshoz hasonlított.

Hibáik abban nyilvánulnak meg, hogy nem azon kellene gondolkodniuk, hogy miképpen emeljék az életszínvonalukat, hanem azon hogy miképpen gyorsítsák fel a fejlődésüket, hogy mihamarabb átmenjenek az ISTEN Hierarchiájába, és ez által méltóvá váljanak az ISTENI Hierarchia első Szintjéhez.

 Az ISTENT nem érdekli az emberek anyagi jóléte, nyugalomban és örömben való létezése. Pont ez az, ami megrontja a lelkeket, valamint száz-és ezer évekre megakadályozza és visszatartja fejlődésüket. De ezt az ember makacsul nem akarja sem megérteni, sem tudomásul venni, valamint a fejében rögeszmésen az- az illúzió fészkelte be magát, hogy ISTEN legfőbb célja, hogy őt boldoggá tegye az értelmetlen és üres létezésében. Ezért majd ISTEN létrehoz számára a Földön egy „földi mennyországot”, hogy továbbra is a semmittevésnek és az erkölcstelen életmódjának hódolhasson, hogy ez által a lelke teljesen degradálódjon.

Viszont ez egy TÉVES elképzelés, hiszen az ember az alacsony fejlettségi Szintjéből adódóan nem képes arra, hogy jólétben létezve rákényszerítse magát a munkára és lelke fejlesztésére. Minderre csak akkor képes, ha valami elkezdi fenyegetni a sikeres létezését, vagy esetleg egy jobb élet reményében.

 Amikor az adott ember anyagi szintje megnő, rögtön beleveti magát az örömök és élmények hajszolásába: elkezd mértéktelenül enni, inni, üres és tartalmatlan látványosságokat szemlél, utazgat és szabadidejét is üres és értelmetlen dolgokra fordítja.

Az ISTENNEK nincs szüksége az ember materiális testére. NEKI tökéletes lelkekre van szüksége, és ezért sem engedi meg nekik, hogy az anyagi javak élvezetének következtében degradálódjanak. Határtalan bőséggel a negatív Rendszer Hierarchja támogatja az egyént, vagyis a Sátán, hogy ez által összezavarva a lelket - a regresszió felé vezesse, amelynek eredményeképpen az adott lélek az Ő fennhatósága alá kerül.

Csak nagyon kevesek képesek az anyagi javak és bőség helyes felhasználására, elősegítve ez által a lelkük fejlődését és nem az élvezeteknek való hódolást. Csak a magas Szintű tudatosság képes önmaga számára előirányozni a Felsőbb ideálok irányába való haladást, nem félve sem a szegénységtől, sem pedig a gazdagságtól, mert a felesleget mindig mások lelki fejlődésére fogja fordítani, a hiányokat pedig képes a Felsőbb Szintű szellemi-lelki fejlődés útjára állítani.

 Az összes váratlan gazdagság, örökség, nagy összegű pénz nyeremény stb., a Sátántól ered, mivel a Földön Ő rendelkezik az anyagi javak elosztásával, legfőképpen – a pénz elosztásával (kivételt képez az adósságok rendezése).

Az ISTEN a lelki –szellemi értékek felett rendelkezik, ezért Ő más dolgokkal ajándékozza meg az embereket, például- tehetségekkel, képességekkel, nemes cselekedetű célok felé vezető utakkal, az egyén lelkisége emelésével. Mindezt az embernek tudatosítania kell önmagában, mivel sajnos e témában teljes fogalmi kavarodás van a tudatokban: vagyis hogy mit ad az ISTEN, és mit ad a Sátán. Az ember nagyon ritkán szokott elgondolkodni minderről, hiszen a nagyobb pénzösszegű nyereményekben az ISTEN jóindulatát - kegyességét látja, és nem a Sátán fondorlatos cselszövevényét.

 Beszélve a bőségről és az anyagi jólétről, természetesen nem szabad teljesen elutasítani az ember számára szükséges materiális javakat. Amely javakat az olyan elegendő mértékű morális minőségeket - tulajdonságokat felgyűjtött lelkek kapják, akik a kapott anyagi javakat nem saját maguk lezüllesztésére, hanem a lelki-szellemi fejlődésük emelésére fordítják.

Természetesen fontos és szükség van a megfelelő életfeltétel meglétére, hogy az egyén a lelki fejlődési szakaszból, például az intellektusból, ne menjen át a túlélés harcának szakaszába, ahol a kitartás, bátorság és hősiesség minőségét -tulajdonságát kezdi el felgyűjteni, amely minőségek már régebben és feltehetőleg már teljes egészében felgyűjtésre kerültek általa. Ezért a materiális/anyagi feltételek mindig meg kell, hogy feleljenek az egyén fejlettségi, valamint tudatossági Szintjének. Egy bizonyos rugalmas egyensúlyra is szükség van a bőség és hiány között, hiszen mindkettő egyforma mértékben képes lassítani az egyén fejlődését: a bőség lezülleszt, a hiány pedig akadályoz.

 Az ember szegénységben vagy gazdagságban való létezési feltételei különféleképpen hatnak fejlődésére. Bár mindkettő a pénztől származtatható: a hiány is és a bőség is, viszont a pénz sajátos züllesztő hatással van a lelkekre. Azok a szimbolikus papírdarabok és relatív értékek, amelyet a pénz képvisel, csak saját időintervallumuk keretein belül bírnak hatalommal az ember felett. Viszont változnak az idők – és a pénz elveszti az értékét, majd újfent átalakul értéktelen papírdarabbá. Viszont azon időszakban, amikor a pénznek még van értéke, akkor az emberek akár ölni is képesek érte, nem is beszélve a számtalan további bűncselekmény elkövetéséről.

A pénz utáni hajsza negatív energiák felgyűjtését eredményezi a lelkekben, amelyek aztán elősegítik számtalan sötét minőség -tulajdonság formálódását- kialakulását, mint a kapzsiság, hazugság, nyerészkedés, haszonlesés, alattomosság, álnokság, gonoszság stb. De ezt akár jóra is lehet fordítani.

 Ha egy beteg gyerek számára emberek százai gyűjtenek pénzt ahhoz, hogy életmentő operációt tudjanak rajta végrehajtani, akkor ezek az emberek elkezdenek jót cselekedni, és ez által pozitív energiák kezdenek megjelenni a lelkeikben. Ezért sem beszélhetünk egyértelműen és kategorikusan a pénzről. Hiszen minden attól függ, hogy az ember hogyan használja fel és miképpen rendelkezik felette.

De most analizáljuk a szegénység és a gazdagság hatását a lélek fejlődésére. Minden esetben, minden dolognak megvannak a saját „nüanszai”. Mindig létezik egy bizonyos határ, amelynek az egyik- vagy a másik oldalra való átlépése elkezdi lassítani a fejlődést. Szegénységben általában az alacsony Szintű lélek fejlődik. Viszont szegénység próbatételként, megmérettetésként a magas fejlettségi Szinttel rendelkező lélek számára is adatik.

De ha belehelyeznek a nyomorba egy közepes- vagy magas Szintű lelket, akkor ez lefékezi az adott lélek fejlődését, meivel a különböző fejlettségi Szintek meghatározott anyagi befektetéseket igényelnek. Például ahhoz, hogy az ember intellektuálisan fejlődhessen, felhasználva az egyetemek és főiskolák adta lehetőségeket, ahhoz először is meg kell őt tanítani az általa kiválasztott irányba gondolkodni.

 A repülőgépek konstruktőreit meg kell tanítani a számokkal való operációk elsajátítására, műszaki rajzok elvégzésére, valamint egy meghatározott típusú gondolkodásra. Majd amikor az ember már képes egy új repülőgép tervezetének megalkotására, akkor a későbbiekben még további anyagi ráfordításokra is szükség lesz, hogy az adott modell megvalósulhasson. Vagyis ahhoz, hogy az állam felemelje a lakossága intellektuális fejlettségi Szintjét, ahhoz mindezekbe való komoly befektetések szükségeltetnek.

 Vagyis ahhoz, hogy az állam tanítson, ahhoz oktatási intézményeket kell építenie, tanárokat kell kinevelnie, termelnie kell és meg kell valósítania a tervezeteket. Mindezekre hatalmas anyagi ráfordítás szükséges- és mindez csak ahhoz, hogy a társadalomban létrejöhessen és tovább fejlődhessen egy intellektuális réteg, vagyis egy meghatározott földi Szint.

Vagyis minél magasabbra emelkedik a lélek a fejlődés evolúciós lépcsőfokán, annál több befektetést igényel önmaga számára. Ezért léteznek bizonyos törvényszerűségek a fejlődés Szintjei és az adott fejlődési Szint ellátása között. Mert azok a javak, amelyek elősegítik egy adott fejlettségi Szint fejlődését, addig egy másik fejlettségi Szintnél viszont az adott bőség/többlet már akadályt képez a lélek további fejlődésében.

 Ha elutasítjuk azokat az anyagi javakat, amelyek normális életfeltételeket biztosítanak a fejlődéshez, akkor az adott feltételek mellett a lélek nem lesz képes a további progresszív fejlődésre. Például vegyük azt a barlangban lakó remetét, aki visszautasítja a civilizáció által nyújtott összes „bőséget”, és aki a mindennapjait csak imádkozással tölti. Egyértelmű, hogy az állandó ima által magas frekvenciájú energiákat fog felgyűjteni. De ez által a fejlődése is csak egyoldalú lesz.

 Vagyis ebből adódóan csak a vallásosság, a Hit, és az aszketizmus minőségeit-tulajdonságait fogja felgyűjteni. Az intellektusa gyenge fejlettségű lesz, mivel nem fog semmilyen új tudást feldolgozni és megérteni, mert nem olvas könyveket, nem tudja, hogy mi történik a világban, nem hasonlítja össze a különböző népek és nemzetek életét és szokásait, és a más emberekkel való kommunikáció „művészetét” sem tanulja.

 Mivel a remete ez által nem fog megtudni semmilyen új dolgot, ezért az elkövetkező testetöltésekor sokat kell majd dolgoznia ahhoz, hogy bepótolja az elmaradásokat és sokoldalúvá fejlessze önmagát.

Viszont abban az esetben, ha az ember rengeteg pénzt kapna, akkor vagy csak nagyon lassan fejlődne vagy elindulna a fejlődés negatív irányába. Vagyis ily módon létezik az a két véglet, amely akadályozza a lélek pozitív irányba haladó progresszív fejlődését: az anyagi bőség és annak a hiánya. Viszont az adott probléma egyénileg kerül megoldásra.

  FORRÁS: www.magasabb-vilag.webnode.hu   Секлитова Л.А., Стрельникова Л.Л. – Выбор души (Часть 1)